Harmadik kihívásra: a kokárdától - a hangsebességig egy láncolat

 

kokárda → nemzeti színű zászló → zászló, vagy lobogó → zászló lobogás hangja → Kármán Tódor örvény → hangrobbanás →hangsebesség

Kifejtés:

Kokárda

Szendrey Júliának köszönhető

1848. március 15-én Júlia varrta és tűzte fel az első kokárdát férje, Petőfi Sándor mellére. Saját maga számára nemzeti színű főkötőt varrt. 

„ki hazafinak tartja magát nemzeti szín pántlikábul rósát visel, mely pántlika zöld, veres és fejérszínű tarka”  – Csóka Péter öccséhez, 1848. március 21.

 

A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

A veres, fehér és zöld színű bokréta színeivel – amelyek a 16. század második felétől kezdődően az ősi magyar színek- készült szalagot körbehajlítják, és ott, ahol összeér, varrással rögzítik. Így egy kör alakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amelyhez – már az 1848-49-es években is – lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. (Forrás: Wikipédia)

Mi a különbség zászló és lobogó között? 

A zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű, illetve mintájú vászondarab, mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.

A lobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve.

 

A zászló alakja általában téglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták, és különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.). A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolór (a francia eredetű szó jelentése „három színű”), ilyen a francia-, az olasz- és a magyar zászló is.

Lobogó a Nemzeti Múzeum lépcsőjén

Magyarország zászlaja

Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és a vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékokon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, majd erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

Miért is lobog a zászló?

Erős szélben zászlók hangosan lobognak. Robajok sora töri meg a csendet. A régi időkben a harci lobogó hangja erőt adott a csatába induló vitézeknek, és félelmet keltett az ellenségben. A zászlórúd mögött olyan örvények alakulnak ki, melyeket egy magyar tudós, Kármán Tódor tanulmányozott.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül, az áramlásba tett akadály zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek.

Az akadály mögött kialakuló örvények folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő. Hasonló jelenséget láthatunk egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban.

 kármán tódor örvény

A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet egy “marslakóról”, Kármán Tódorról neveztek el.

Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények annyira felgyorsíthatják a zászló vásznát, hogy az ostorcsattogáshoz hasonlóan kis hangrobbanások keletkezhetnek. Ennek a hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség itt is megtekinthető és meghallgatható.

A fizikában hangrobbanásnak nevezik azt az akusztikai jelenséget, amely egy gáztérben a gázra jellemző hangsebességnél gyorsabban haladó tárgy által keltett hullámok konstruktív szuperpozíciója okoz. Ilyen hatást kelt például a légkörben haladó szuperszonikus repülő, a csattanó ostor, de hasonló jelenség a villámláskor hallható égzengés is.

A hangrobbanás lökéshullámai a repülőgép után kúpszerűen terjednek, majd a sárga vonallal jelzett részen érik el a talajt. (wikipedia)