Öt lépésben... 12.0 Szent Antal-lánc - a Teremtés Könyvétől - Van Gogh-ig

A láncolatok egymásba nőnek. Az utolsó láncszem lesz mindig a követekező játék első láncszeme. Az előző forduló utolsó láncszeme a Teremtés Könyve volt.

 Teremtés Könyve - édenkert - élet fája - világfa - tejút - csillagos ég - Vincent Van Gogh

Édenkert - az élet fája 

„ Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.” - Mózes első könyve, 2. fej. 8-9

Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század

Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: גן עדן, Gán-'Éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt. A bibliai elbeszélés alapján tágabb értelemben az emberiség elképzelt ősi aranykorát (pl. a görög mitológiában), illetve az embert körülvevő érintetlen természetet is szokás paradicsomi állapotként jellemezni.

Egyes kutatók az édenkert eredeti helyének mai földrajzi elhelyezkedéseként a Perzsa-öböl vízzel elárasztott területét jelölik meg.Több szerző a sumer-akkád szövegek elemzésén elindulva a Biblia kezdeti történeteiről azt bizonyítja, hogy már jóval korábban is ismerték őket.

Rajz a monoszlói templom déli kapujának életfás timpanonjáról, ahol madarak állnak az életfa mellett.

Világfa - Tejút

Az égig érő fa, vagy életfa nem meseelem, de meséknek is része, önálló mesetípus, sámánisztikus képzet, amely a magyar népmesekincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség. A magyar néphagyomány világfa, tetejetlen fa, életfa néven is ismerik.

A világfa a magyar népi hitvilágnak is fontos része, ágai között van a Nap és a Hold. A hit szerint csak a táltos tudja, merre van, és csak kiválasztott személy mászhat fel rá. A magyar népművészetnek is egyik legismertebb motívuma, például pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti. Van olyan változata is, amely szerint madár ül a csúcsán.

A világfa a világszerte ismert elképzelés (lásd pl.: Yggdrasil, Ötüken), a napos-holdas képzet azonban az uráli, az altaji és a paleoázsiai népek sajátossága, a samanisztikus világkép része A sámánhit szerint az ősök valamikor régen fent jártak az égben. Ezt a gondolatot őrizheti Tejút szavunk is.

A világfa gyakran a világhegyen áll, gyökerei a pokolba nyúlnak és ezt a helyet gyakran népesítik be kígyók, békák, férgek. Töve, a középső világ az emberek lakhelye, koronája a felső világ. Gyakran ülnek rajta madarak – sólyom, sas, turul – amelyek a lelkeket is jelképezhetik.

csillagos ég - Van Gogh

„Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában.” (néprajzi megfigyelés)

Vincent ma úgy dönt, hogy a szabad ég alatt festi meg az éjszakát, s így egy újabb hagyománnyal fordul szembe. Olyan kalapot visel, amelynek a karimájára gyertyákat erősít, hogy a festék színeit felismerje.

Leül a háromlábú kisszékre a szalmával behintett négyszögletű móló parthoz közeli sarkára, felállítja festőállványát, előveszi a vállán átvetett tarisznyájából a festékes dobozokat és ecseteket. Felhelyezi a vásznat és hosszú percekig csak szoktatja szemét a sötéthez. Tudja jól, hisz több éve figyeli már, hogy június közepe táján már csaknem tizenhat óráig tart a nappal, és mindössze nyolc órás az éjszaka, s napnyugta után a szürkület különböző fázisai következnek. Előbb „polgári szürkület” jön, amíg a napkorong közepe a lenyugvást követően hat fokra kerül a horizont alá. Ennek végére nem lehet már olvasni sem a szabadban. Majd a „navigációs szürkület” következik akkor, ha a Nap további hat fokot süllyed, azaz tizenkét fokkal kerül a horizont alá. Ilyenkor a fényesebb csillagok, a Sarkcsillag, a Vega már láthatók. Amíg a Nap további hat fokkal mélyebbre jut, a „csillagászati szürkület” során kialakul az egész éjszakára jellemző „csillagláthatóság”.

Vincent előbb egyszínű éjkékre festi a vásznat, vastagon felhordva a festéket. Aztán vár a megfelelő sötétig. Majd egy kis sötétkéket és feketét is belecsíkoz helyenként. Ha mást nem is, de a Göncölszekeret be tudja azonosítani, gondolja. Ebben a pillanatban, mint egy vezényszóra, az öböl több pontján apró őrtüzek gyulladnak. Mint a tűzből pattant szikrák, kigyulladnak az égen az első csillagok, köztük a Sarkcsillaggal. S lám itt a Göncölszekér.

A Göncölszekér a Nagy Medve része, a rúdja a medve farka. Cirkumpoláris csillagkép. Ha a szekér végén levő két csillagot képzeletben összekötve a szekértől felfele meghosszabbítjuk, és a két csillag közti távolságot ötszörösen felmérjük, akkor épp a Sarkcsillaghoz jutunk el. Ha este megkeressük a Göncölszekeret, akkor azt tapasztaljuk, hogy télen a kerekén, tavasszal a rúdján áll, nyáron pedig a fejünk felett van. A szekér az éjjel folyamán hátrafelé halad. Göncölnek mindenféle alkalmatossága is megtalálható a szekér körül az égbolton: Göncöl Koszorúja, Göncöl Lánca, Göncöl Szérűje, Göncöl Vágása. A Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek, akkor az idő rosszra fordul. Vincent hallott egy messzi országból való hagyományt, amely szerint a szekér Szent Péteré. Péter azon ment szénát lopni, de a Csősz (Vega) észrevette és nem akarta engedni. Erre Péter ijedten elhajtott, de közben elszórta a szénát. Azóta látható az égen az Országútja (Tejút). Jó, hogy eszébe jutott ez a monda, gondolja magában. Lesz a képen széna-szalma is.

Előveszi a gyertyákat, óvatosan felhelyezi a szalmakalapra, és előkerül a festékek közül a sárga minden árnyalata. Durva vonásokkal pillanatok alatt ott az összes fény, mintha egy molyrágta bársonyköpenyen át szeretné a Nap a sugarait átszúrni. A tengeröböl vizének hullámain az őrtüzek tükörképei fénykígyókká válva lassan eltűnnek a mélyben. Majd a szalmával teleszórt mólón e fénykígyók kikúsznak, kiegyenesednek és aranyrudakká lesznek.

Kék és arany, az öröm kompozíciója ez. Egy idős pár jelenik meg az örök szerelem éjjelén, és ünnepélyes pózban várja, hogy Vincent ráfesse őket a móló közepére. Majd a háttérben ringatódzó egyik bárkába ülnek. Talán másnap kihajóznak a pirkadattal a Nap útját követve. Hallatszik a távolból a dal: 

„Gyújts éjszakánkba fényt, hadd égjen a soha ki nem alvó tűz, a ki nem alvó tűz, gyújts éjszakánkba fényt …”.

A FÉNY pedig a sötétséggel vívott ősi harcában megint győzedelmeskedik a nyári napfordulón.

(Gyújts éjzsakánkba fényt: Antalffy Yvette képmeditációja)

Vincent Van Gogh

"A magam részéről semmit sem tudok teljes bizonyossággal, de a csillagok látványa álomra késztet." - Vincent Van Gogh

Korean Star Map

Élete

Vincent van Gogh a Hollandia déli részén fekvő Észak-Brabant tartománybeli Groot-Zundertben született 1853. március 30-án, Theodorus van Gogh (1822–1885), református lelkipásztor és Anna Cornelia Carbentus (1819–1907) első gyermekeként. Vincent öt testvére – Anna Cornelia (1855–1930), Theodorus (1857–1891), Elisabeth Huberta (1859–1936), Wilhelmine Jacobina (1862–1941), Cornelius Vincent (1867–1900) – közül a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg és anyagilag is támogatta bátyját. A családnak szoros kötődése volt a művészethez: három nagybátyja műkereskedelemmel foglalkozott.

Van Gogh tanulmányait egy zunderti falusi iskolában kezdte, majd kilenc hónap után egy nevelőtől sajátította el ismereteit. 1862-ben készültek első rajzai: A falra mászó macska és a Kutya. Középiskolába internátusokba járt, előbb Zevenbergenben, ahol rajzórákat vett, valamint megtanult angolul, franciául és németül, később pedig Tilburgban. 1868-ban otthagyta az internátust és visszatért szülői házába, Zundertbe. Egy év múlva, csupán 16 évesen beállt a hágai Goupil & Cie Galériába, melynek egyik üzlettársa nagybátyja volt. Hága után Brüsszelben, Londonban és Párizsban dolgozott.

1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. Teológiát tanult és egyházi felettesei a belga Borinege-ba küldték a szénbányászok közé. A gyerekeket tanította írni, olvasni és katekizmusra, beteget ápolt, szabadidejében pedig rajzolt. Ebből az időből származnak első tájképei.

1880 őszén hazatért, és testvére, Theo, valamint unokatestvérének férje, Anton Mauve, az ismert festő biztatására tovább festett. Az édesapjával való összekülönbözés után Hágába ment, ahol Theo segítségével műtermet rendezett be. Itt elvonulva tanulta a festészet hagyományait. Munkái tanulmányok, de nagy akaratról és komoly hivatástudatról vallanak. Ezután az antwerpeni akadémián felfedezte a japán metszeteket, többet le is másolt.

Egy szerencsétlen szerelmi ügy miatt családja és ismerősei megszakították vele a kapcsolatot. 1885-ben meghalt az apja, ezután a családja – Theo kivételével – örökre elzárkózott tőle. Theóval életük folyamán állandóan leveleztek, ebből a levelezésből 650 darab maradt fenn. Ezekből származik a legtöbb információ van Gogh életéről.

1886-ban Párizsba utazott testvéréhez, aki ekkor a Goupil Galéria párizsi fiókját vezette. Van Gogh beiratkozott Fernand Cormon festő műhelyébe, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse-Lautreckel. Miután Cormon akadémizmusa nem felelt meg nekik, együtt hagyták ott. Theónál – aki szerette és gyűjtötte az impresszionistákat – meglátta Monet egyik alkotását, amely lenyűgözte. De impresszionista korszaka csak rövid ideig tartott, a saját útját kereste. Úgy gondolta, hogy délen megtalálja a megfelelő fényt és színeket, ezért 1888-ban Arles-ba utazott. Távozásának másik oka az lehetett, hogy szégyellt a testvére pénzén élni, de Párizsban megélni nem tudott.

Provence-ban lenyűgözte a természet szépsége, lázasan festett. Magányosnak érezte magát, ezért megkérte Paul Gauguint, akit Theónál ismert meg, hogy látogassa meg. Gauguin 1888. október 23-án érkezett Arles-ba. Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre feszültebbek voltak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód robbanással fenyegetett. Egyre többet veszekedtek, míg 1888. december 23-án az udvaron van Gogh borotvával megtámadta Gauguint, aki elmenekült. Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta a bal fülét. Elmegyógyintézetbe került.

A hallucinációk és az epilepsziás rohamok után a nyugalom időszaka következett. 1889. január 7-én elhagyhatta a kórházat. Arles-ban nem érezte jól magát, magányos volt, mindenki őrültnek tartotta. Május 8-án a Saint-Rémy-de-Provence-i szanatóriumba utazott, amelyet július végén hagyott el, hogy Arles-ban maradt holmiját elhozza. Két nappal később idegroham tört rá, három hétre tudatát vesztette. Amikor magához tért, tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ezután életét a hosszú, fájdalmas rohamok és a lázas munka jellemezték.

1890. május 20-án Párizsba utazott Theóhoz, majd két nap múlva tovább az Auvers-sur-Oise-ben lévő szanatóriumba, ahová a műpártoló dr. Paul Gachet hívta meg. Bár az orvos rövidesen gyógyultnak nyilvánította, júliusban újabb roham tört rá. Július 27-én az auvers-i vár környékén szíven lőtte magát. Orvosa azonnal értesítette Theót, aki az utolsó napokat testvére mellett töltötte. Van Gogh 1890. július 29-én halt meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.

(forrás: wikipedia)

Öt lépésben... 11.0 Szent Antal-lánc az ökoszisztémától a Teremtés könyvéig

A láncolatok egymásba nőnek. Az utolsó láncszem lesz mindig a követekező játék első láncszeme. 

ökoszisztéma - vissza(nem)fordíthatóság - zuhanás/emelkedés  - bűnbeesés - pardicsom - a világ teremtése - Teremtés könyve

Ökoszisztéma

Visszafordíthatóság / vissza nem fordíthatóhatóság

Az ember korszakai:

Zuhanás / Emelkedés

A bűnbeesés.

31A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” 2Az asszony így válaszolt a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. 3Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok.” 4Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. 5Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.” 6Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. 7Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. 8Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. 9De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: „Hol vagy?” 10Ő így válaszolt: „Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem.” 11De ő így szólt: „Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?” 12Az ember így válaszolt: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” 13Az Úristen megkérdezte az asszonyt: „Mit tettél?” Az asszony így felelt: „A kígyó vezetett félre, azért ettem.” 14Az Úristen így szólt a kígyóhoz: „Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. 15Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” 16Az asszonyhoz pedig így szólt: „Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad.” 17Az embernek ezt mondta: „Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. 18Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. 19Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.” 20Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja. 21Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket. 22Azután így szólt az Úristen: „Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!” 23Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett. 24Amikor az embert elűzte, az Éden kertjétől keletre odaállította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

A második teremtéstörténet, a paradicsom

4Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, 5még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje. 6Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét. 7Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé. 8Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. 9És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. 10Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. 11Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. 12Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkő is. 13A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. 14A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. 15Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. 16Az Úristen parancsot adott az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. 17De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz.” 18Azután így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.” 19Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. 20Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. 21Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. 22Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23Az ember így szólt: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett.” 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz. 25Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt.

A világ teremtése

11Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. 3Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság. 4Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 5A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.
6Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között.” Úgy is lett. 7Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. 8Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap. 9Isten ismét szólt: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.” Úgy is történt. 10Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó. 11Akkor megint szólt Isten: „Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön.” Úgy is lett. 12A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. 13Este lett és reggel: a harmadik nap. 14Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. 15Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” Úgy is lett. 16Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is. 17Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, 18s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. 19Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap. 20Isten szólt: „A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak.” Úgy is történt. 21Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó. 22Isten megáldotta őket és így szólt: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön.” 23Este lett és reggel: az ötödik nap. 24Aztán szólt Isten: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint.” Úgy is történt. 25Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó. 26Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” 27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” 29Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. 30A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt. 31Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.

2

1Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt. 2Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. 3Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után. 4Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt.

Teremtés könyve

Mózes első könyve vagy a Teremtés könyve, másként a Genezis (héberül: בראשית Berésít/Brésít, askenázi: Brejsisz; jiddis: בראשית Brejsesz) a Biblia, a keresztény Ószövetség, valamint a Tóra első könyve. Összeállítását az i. e. 6.-5. századra teszik.

A Kr. e. 3. században készült Septuaginta, az Ószövetség görög fordításának címe szintén a könyv tartalmára utal: Γένεσις - Geneszisz = teremtés, eredet, kezdet). Ezt az elnevezést vette át a Vulgáta, a 4–5. századi latin bibliafordítás Genesis néven, majd a nemzeti fordítások is. Így a katolikus bibliakiadás a Teremtés könyve (Ter) nevet használja. A protestáns kiadásokban viszont Mózes első könyveként szerepel (1Móz).

Forrás: wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3zes_els%C5%91_k%C3%B6nyve

Öt lépésben... Szent Antal-lánc 10.0 a könnycsepptől az ökoszisztémáig

könnycsepp - a Földünk az űrben lebegő hatalmas sós-vízcsepp - a földi vizek halmazállapotai - föld-tűz-víz-levegő+információ - élő vs.élettelen - ökológia - ökoszisztéma 

Ökológia

Az ökológia vagy környezettan a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német darwinista biológus az „öko” (görögül oikosz=„lakás, ház, háztartás”) és a lógia (görögül logosz=„tudomány”) szavakból.

Az ökológia a biológiához, s azon belül az egyed feletti (populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra) szünbiológiához tartozó, tehát élőlényközpontú tudományág; környezetbiológiának is szokták közhasználatban nevezni. Környezetbiológiai jelenségeket előidéző okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét kutatja. Az ökológia az élőlény populációk és élőlény-együttesek tér-időbeli eloszlásával és az azt előidéző okokkal foglalkozó tudomány. Más vélemények szerint az ökológia az ökoszisztémák működésével foglalkozó tudomány. Az ökológiai vizsgálódások a környezet (hatótényező) és a tolerancia (a fogadóképes tényező; tehát maga az élőlény, pontosabban populáció vagy populációkollektívum) komplementaritásain alapszanak. Az ökológia tehát nem egyenlő a környezettel. Az ökológia nem környezet- vagy természetvédelmet jelöl. A környezet- és természetvédelem csupán felhasználja az ökológiai vizsgálódások egyes eredményeit (természetvédelmi biológia). Az ökológia nem a nagy mindent áthálózó folyamatok ismerője. Egyrészt a valóban „nagy” folyamatok megértéséhez még sok idő kell, másrészt lehet beszélni például ökofiziológiáról (résztudomány), amely az élettani jelenségek (melyek másodpercek alatt lejátszódhatnak) ökológiai hátterét kutatja. Ez a háttér „piciben” lehet jelen, például hogy most süt-e a Nap és milyen mértékben egy árnyas erdő mélyén.

A biológia tudomány fiatal hajtása (tulajdonképpen keresi még a helyét). Mint ilyent igen nehéz jól definiálni. Juhász-Nagy Pál értelmezésében az ökológia azzal foglalkozik, hogy miért nem élhetnek az élőlények bárhol, bármikor, bármekkora számban a Földön. (Ez a Juhász-Nagy Pál-féle metametodológiai quadruplet.)

Az ökológiai ismeretekre számos más alap és alkalmazott tudomány támaszkodik és magának az ökológiának is számos alkalmazott részterülete ismert például mezőgazdasági ökológia, vízügyi ökológia, környezet- és természetvédelmi ökológia, közegészségügyi és állategészségügyi ökológia, igazságügyi ökológia stb.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma az ökológia egyik központi fogalma. A hazai és a nemzetközi szaknyelvi jelentése jelentősen eltér egymástól, ami számos félreértés forrása lehet. A hazai ökológiai szaknyelvben az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai kutatómunka során) létrehozott rendszermodell. A nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint azonban a társulás (biocönózis) és az élőhely (biotóp) együttese.

Ökoszisztémaként nagyon sokféle valós rendszer vizsgálható. Ökológiai rendszermodellt egy akvárium élőlényegyüttesére, egy Petri-csészében szaporodó baktériumok populációjára vagy akár a bioszféra egészére is felírhatunk. A modell azonban mindig egy leegyszerűsítést, lényegkiemelést jelent, így a modell viselkedése sohasem teljesen azonos a vizsgált objektum viselkedésével.

Az ökoszisztéma-modellek a kiválasztott ökológiai rendszer és környezete kapcsolatát vizsgálják. Ökoszisztémákat biomatematikai és bioinformatikai kutatómunka eredményeképpen környezeti információs rendszerek keretében készítenek el.

Öt lépésben... 9.0 Szent Antal-lánc a himalája-sótól - a könnyekig

Akár egy lépésben is lehetne: 

"A sóban kell valami szentnek lennie. Könnyeinkben is, és a tengerben is jelen van. Istenünk kegyelmes szomjúságában mindannyiunkat felissza, a harmatcseppeket is, a könnyeket is." (Kahlil Gibran)

De álljon itt  5 lépésben:

himalája-só  → konyhasó →  tengeri só → kiömlő só → veszekedés → sírás → könnyek 

Himalája-só:

A sóról mindenki tudja, hogy nélkülözhetetlen eleme a mindennapjainknak. A nátriumból és kloridionokból álló kristályos anyag elsősorban étkezési célokra használatos, de számos más felhasználási területe van, gondoljunk csak az utak sózására télen. A hagyományos, fehéres színű kősón kívül léteznek másfajta sók is, és ezek közül kiemelkedő jelentősége van a himalája sónak.

A himalája só nemcsak jellegzetes színében tér el a hagyományos sótól, de összetétele is kissé más. Ennek köszönhető, hogy mind az étkezésben, mind a gyógyászatban, mind a wellnessben egyre ismertebb és népszerűbb.

A himalája-só története 

A só a szervezetünk minden folyamatához szükséges, ott van a vérünkben, a sejtjeinkben, szabályozza az anyagcsere folyamatokat, hat a vérnyomásunkra, de még a megfelelő gondolkodáshoz is szükség van sóra. Hamarosan kiderül, mindezekhez miért nem a legmegfelelőbb az általánosan ismert és használt asztali só, de előbb ismerkedjünk meg a himalája sóval!

Nevét onnan kapta ez a színében és megjelenésében is különleges kőzet, hogy a Himalája hegység belsejében, extrém nyomásviszonyok között keletkezett, illetve kristályosodott ki. Eredendően több száz millió évvel ezelőtt került a só oda a tengerek, és sós tavak kiszáradásával. A hegység felemelkedésével az Indus-völgyének kincse elérhető közelségbe került az emberiség számára.

A himalája sót a mai napig mechanikusan bányásszák, azaz géppel és főként kézzel, ami szemben a kősóval (robbantásos bányászat), így nem tartalmaz egyéb szennyező anyagokat. A himalája sót megőrzik eredeti formájában, nem teszik ki vegyi kezeléseknek, sem fehérítésnek, így összetételében őrzi ősi paramétereit. Napon szárítják, és kézzel végzik a törését is.

A himalája sónak is sok fajtája van, így a kifejezés egy gyűjtőfogalom,  de összetételükben és hatásukban nagyon hasonlóak.

1. lépés: Konyhasó:

Mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.

A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet. Szervezetünknek napi 5-10 g sóra van szüksége, de ez is egyénenként változó lehet. Az étkezések során 20-25 g sót fogyasztunk, ez a mennyiség viszont már nem ajánlott.

A kellően fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt, elnyomja a fűszerek ízét. A kereskedelemben többféle típus kapható, melyek az eredet, szemcsefinomság, tisztaság, adalékanyagok tekintetében különbözhetnek egymástól.

A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc.

A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni.

Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállító vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig s ott raktározták, majd osztották el az országban.

Eredete, gyártása

Száradó sóhalmok Bolíviában, a Salar de Uyuni sóstó szélén. A só kinyerésének hagyományos módszere (ugyanígy tengerből is).

A konyhasó legtöbbször bányászott (kősó), vagy tengeri só lehet. Ez utóbbit a tengervíz lepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Ezáltal egészségesebbnek tartják, mivel a túlzott nátrium bevitel káros lehet a szervezet egészségére. (Felborítja az ionegyensúlyt, a só-víz háztartást, a magas vérnyomás egyik okozója stb.)

Adalékanyagok a konyhasóban

A minőségi konyhasó adalékanyagokat is tartalmaz; magnézium-karbonátot az összetapadás gátlására, illetve jódot (kálium-jodid vagy kálium-jodát formában) a golyva (lat: struma) illetve egyéb jódhiányos panaszok megelőzésére. (Erre a tengerektől távol eső területeken, így Közép-Európában, különösen Magyarországon nagy szükség van, mivel a talajok, így a táplálék is jódban rendkívül szegény.)

A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a Föld felszínén, főként a világtengerekben, óceánokban. Ezek összességében 3-3,5% oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80%-a NaCl. A sarkkörök tájékán az olvadó jég miatt ennél alacsonyabb a sókoncentráció, egyes lefolyás nélküli tavak, tengerek viszont magasabb sótartalmúak. Ilyen például a Holt-tenger. A sókoncentráció gyakran annyira megnő, hogy az oldat túltelítetté válik, és a só kikristályosodik.

2. lépés: Tengeri só

A sótelepek nyílt tengerektől elszakadt tengerrészek beszáradásakor keletkeztek. Ezek azokat a sókat tartalmazzák, amik eredetileg a tengerben voltak oldva, legnagyobb mennyiségben nátrium-kloridot. A nátrium-klorid mellett kisebb mennyiségben megtalálható a nátrium-bromid és -jodid, a nátrium-szulfát, illetve tartalmaznak kálium-, magnézium- és kalciumsókat is, ezek főként a sótelepek fedőrétegében találhatók.

Előállítása

A nátrium-kloridot vagy konyhasót a kibányászott kősó tisztításával, valamint a tengervíz bepárlásával nyerik.

Kősóbányászatra csak olyan rétegek alkalmasak, amelyek legalább 97-98% nátrium-kloridot tartalmaznak. Az ennél alacsonyabb sótartalmú rétegekből a kősót kioldással nyerik. A kioldást a föld alatt végzik, úgy, hogy először vizet szivattyúznak a bányába, majd ha az oldat telített lett, kiszivattyúzzák és bepárolják.

A tengeri sót a tengervíz bepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják be. A Föld legnagyobb sólepárlója a mexikói Déli-Alsó-Kalifornia állam északi részén, Guerrero Negro városa mellett található.

A kereskedelmi minőségű, ipari só körülbelül 2-3% szennyezést tartalmaz, főként magnézium-kloridot, kalcium-kloridot és kalcium-szulfátot. Ez higroszkópos, levegőn állva megnyirkosodik. A kereskedelmi minőségű sónál azonban nagyobb tisztaságúra van szükség étkezési, gyógyszerészeti és egyéb kémiai célokra.

A sót úgy tisztítják, hogy először feloldják vízben, majd nátrium-karbonát hozzáadásával a kalcium- és magnéziumsókat kalcium-karbonát, illetve magnézium-karbonát csapadék alakjában leválasztják. Az oldatot ezután sósavval semlegesítik, majd főzéssel besűrítik. Ebből tiszta nátrium-kloridot HCl-gáz belevezetésével nyernek, ez részben kiválasztja a nátrium-kloridot, de a kis mennyiségben jelenlévő szennyezéseket nem.

Laboratóriumban NaCl keletkezik sósav és nátrium-hidroxid semlegesítési reakciója, vagy nátrium-karbonát és sósav reakciója során.

3-4. lépés: Kiömlött só:

A sóhoz egy sor babona kapcsolódik, ezek közül is a legismertebb, miszerint ha kiborul a só, az szerencsétlenséget és veszekedést jelez. 

Azt mondják, hogy eredete a keresztény hagyományokra vezethető vissza. Iskarióti Júdás, állítólag kiborította a sót az Utolsó Vacsorán nem sokkal azelőtt, hogy elárulta Jézust. Tény, hogy az eredete valószínűleg sokkal pragmatikusabb: egészen a közelmúltig a só drága portékának számított, így pazarló kiborítását szerencsétlenségnek tartották.

Hasonlóan a fekete macska babonához, a kiömlött só is működhet mindkét irányba - egy másik általános hiedelem úgy tartja, hogy a bal vállon át, hátunk mögé vetett csipetnyi só szerencsét hoz és távol tartja a gonoszt.A babonának országonként eltérő verziói vannak. A norvégoknál úgy tartják, annyi könnyet ejtünk majd, a kiborult só feloldásához szükséges. Egy régi angol hiedelem szerint pedig minden egyes kiömlött sószem egy-egy jövőbeli könnycseppnek felel meg. A németek szerint a kiborult sóval magát az ördögöt hívjuk meg magunkhoz.

Persze van megoldás is arra az esetre, ha már megvan a baj: ha ugyanis a kiömlött sóból egy csipetet átdobunk a vállunk felett, az a babona szerint az ott várakozó ördög szemébe hullik, melyet így megvakítunk és egyrészt nem tud ártani nekünk, másrészt sírva fakad és a könnyeivel helyettünk ő oldja fel a sót.

5. lépés: Sírás, könnyek:

Szemünk többszörösen védett szervünk. A szemgolyók csontokkal határolt mélyedésben, a zsírszövettel bélelt szemüregben, vagy szemgödörben. A szem elülső felszínét és a szemhéj belső felületét folytonos és átlátszó hártya; a kötőhártya borítja. Ez védi, tisztítja – könnyben fürdeti – a szem elülső felszínét. A könny a szemüregek külső sarkában található könnymirigyekben termelődik; és a szemüregek belső sarkából vezetődik el. Ha valamilyen szennyeződés kerül a szembe, a könnymirigyek több könnyet termelnek, kimosva így a szennyező anyagot.

A könnytermelés szerepe

A könnytermelés állandó folyamat. A könny és a kötőhártya-váladék vegyi összetételénél fogva baktériumölő hatású, így a szem védelménél fontos szerepe van. A könnyet a könnymirigy termeli. Nagyrészt vízből és az abban oldott szerves (enzimeket is tartalmaz) és szervetlen anyagokból áll. Összetételénél fogva a szemnek állandó védelmet biztosít.

A könny „útja”

A könnymirigyek által termelt könny az alsó és felső szemhéjszélek belső zugában látható könnypontokon át a két könnycsövecskébe jut, ezek összeérve a kb. 10 mm hosszú, 4 mm széles könnyzacskóba torkolnak. A könnyzacskó a belső szemzugban, az orr külső részén helyezkedik el. A könnyzacskó gyűjti össze a könnyet, és részt vesz annak továbbításában is; ugyanis az alsó része fokozatosan elkeskenyedik, és az alsó orrkagyló mögött az orrban végződik. Ha ez a vezeték elzáródik, a könnyzacskóban pangásnak induló könny, gyulladáshoz vezet, és a tömlő kitágul. Ha a belső szemzug alatti tájékot megnyomjuk, a könnypontokon keresztül genny ürül. A gennyes gyulladás sürgős orvosi ellátást igényel, mivel a felfelé szivárgó genny a szemgolyót károsíthatja.

A könnykészülék

A könnykészülék a könnyet termelő mirigyekből, és az elvezető rendszerből áll. A könnyet a szemüreg oldalsó-elülső részén fekvő mirigy (glandula lacrimalis) termeli. A mirigy kivezető csövén keresztül a váladék a szemgolyó elülső felületére jut, ahol a sótartalmú folyadék végigfolyik (a pislogás elősegíti a könny elkenését a szaruhártyán), majd a belső szemzugban található könnytóba gyűlik össze. Innen a könnycsatornákon keresztül a könnyzacskóba, majd az orr-könnyvezetéken keresztül az orrüreg alsó járatába jut.