április → Bika csillagkép → aperilre → megnyitni(latin) → Vénusz → A Naprendszer egyetlen nőnevű bolygója → Vénusz kráterei → az egyik kráter Jászai Mari nevét viseli.
A Bika (latin: Taurus, Taurus symbol.png) csillagkép egyike a 12 állatövi csillagképnek. A téli égbolt egyik meghatározó csillagképe. Nyugaton a Kos, keleten az Ikrek, északon a Perseus és a Szekeres, délkeleten az Orion, délnyugaton pedig a Cet és az Eridanus csillagképek határolják.
Az április hónapot Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szépség római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, legnagyobb látszólagos fényessége -4,6 magnitúdó. Maximális fényességénél még nappal is észrevehető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, és kering körülötte, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra. A keringés mindkét szélső pontjának látszólagos távolsága a Naptól, azaz a bolygó legnagyobb kitérése 47,8°, vagyis a Napot legfeljebb három órával követi, illetve előzi meg az égen.
A kalauzcsillagok közé tartozik, mivel segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezés. Az ókori görögök a kettőt még két külön égitestnek hitték, Heszperosz (napnyugati) és Foszforosz (fényhozó) néven ismerték.[7] Magyar neveit főleg a szabad ég alatt élő pásztoroktól kaphatta. A bolygó „csillag” elnevezése természetesen csak nem csillagászati értelemben, hanem általános, népies szóhasználatban állja meg a helyét.
A Vénusz a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, mely női alakról kapta a nevét.
Ezen kívül csak három törpebolygó – a Ceres, az Eris és a Haumea visel női nevet.
A Vénuszon több magyar vonatkozású elnevezés található. Konkrét személyek közül Jászai Mari színésznő, Klafsky Katalin operaénekes, és báró Orczy Emma regényíró nevét viseli kráter. A mitologikus jellegű nevek közül a legismertebb a Szélanya. (forrás: wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése