Öt lépésben... 5.0 Szent Antal-lánc "a káosztól - a feltámadásig"

 

a káosz → káosz  és kozmosz → az Univerzum tojása → tojás → tojáshéj feltörése → barlangsír előtti kő elhengerítése → a feltámadás

Káosz elmélet

A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (lásd pillangóhatás). A sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük. A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Determinisztikus voltuk ellenére a kaotikus rendszerek állapotjelzői elsősorban statisztikus módszerekkel írhatóak le.

A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.

Klasszikusan a káoszelmélet a determinisztikus rendszereket tanulmányozza, de létezik a fizikának egy kvantumkáosz-elméletnek nevezett területe, amely a kvantummechanika törvényeit követő nemdeterminisztikus rendszerekkel foglalkozik. (wikipedia)

Káosz  és kozmosz

A ciklikus időszemléletet valló világképekben a világ teljességét, teremtés előtti és teremtés utáni korszakát, korszakait szimbolizálják. A káosz a világmindenség rendezetlen, belső törvények nélküli, teremtést megelőző állapota, amelynek ellentéte a kozmosz, a teremtés során megalkotott világrend, a szabályos törvények szerint működő univerzum. Míg a káoszt, amely lehet az élet előtti vagy utáni állapot, az oksági viszonyokat kizáró véletlenszerűség, sötétség, üresség vagy formátlanság jellemzi, addig a kozmosz az élet színtere, az egységes egészként működő, térben és időben behatárolt világmindenség képe. 

A kozmoszt a rend és a fény; tökéletesség, harmónia és termékenység jellemzi (fény/világosság és sötétség). Létrejötte minden későbbi teremtés archetípusa; az istenek példát adó alkotása; a cselekvés modellje minden lény számára. 

• A világ keletkezését vagy megteremtését elbeszélő kozmogonikus mítoszokban gyakran az első, kozmikus méretű ember testrészeiből jön létre a kozmikus rend, amely általában rhárom részre tagolódik (kozmikus ember). A kozmikus rfa is ábrázolhatja a mindenség rendjét. Az ég az istenek és az igaz lelkek lakhelye (Paradicsom), a föld, a közbülső világ, az ember otthona, míg az alvilágban a gonosz lelkek és démonok szenvednek. Az alvilág/Pokol káoszként is megjelenhet. 

(Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html)

az Univerzum tojása

Hildegard tojás alakú Univerzum látomásában teljes bolygórendszerünket felfedezhetjük. Középen van a Föld, purgatórium jellegű felhőrétegeivel. Fölötte a két piros félkör a két hajnal-alkony csillag, a Merkúr és a Vénusz, köztük fehér vonal jelzi a Hold kontúrját. A csillagos égbolt felső felében van Naprendszerünk Napja, az igazi szellemi régió kapuja, ami azonban az egész rendszerben csak a Holdnak imponál. E fölött két piros csillag jelzi a Mars-Jupiter régiót. Majd a Szaturnusz minőségét a pokoli, bakacsinfekete" nagy sötét űr jeleníti meg. Tüzei hatására csoportosan tisztuló lelkek fehér kupacai bukkannak elő. Az Univerzum Tojásának külső és belső arany sziromszegélye a romlatlan menny szellemi és isteni részét mutatja. Külső, szellemi részében egy csillag (Uránusz), belső, isteni részében egy hatalmas piros csillag, az igazi Szellemi Nap látható két piros csillag kíséretében. (Ezek a Neptunnak és Plútónak feleltethetők meg - mégpedig egy 12. századból érkező látomásban!). A kódexkép felső szegélyén látható repedés a megnyilvánulatlan világ végtelenségébe átvezető nyílás.

Forrás: https://sites.google.com/site/szaszilmahonlapja/6-tanulmanyok/3-a-vallasok-vegso-igazsaga

A Tojás

Képen: a világtojás

Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.

Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.

A finn Kalevala így mutatja be a világtojás széttörését:

"Tört tojásnak alsó fele

Válik alsó földfenékké,

Tört tojásnak felső fele

A felettünk való éggé,

Sárgájának felső fele

Fényes nappá fenn az égen,

Fehérjének felső fele

A halovány holddá lészen."

  

A kereszténységben ott a nyilvánvaló hasonlat: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a madár a tojása héját. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Hazánkban avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!

A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották

A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakultak a feliratos tojások. A szöveg név, üzenet, vagy a keresztény jelkép. A díszítést viasszal írják ma is a héjra, amit festés után többnyire eltávolítanak.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.

Forrás: https://netfolk.blog.hu/2013/03/26/husveti_szimbolumok_es_eredetuk

Feltámadás

Forrás: https://montazsmagazin.hu/oromut-eletfilmtoredek/

Negyedik kihívásra egy láncolat: a félelemtől - Mátészalkáig

 

félelem → félelem a sötétségtől → Edison félt a sötétben → Edison találta fel a izzólámpát → Tungsram a magyar villanykörte → Magyaroszágon villamosítás → Mátészalka a fény városa

Thomas Alva Edison félt a sötétben 

Tudta-e, hogy az izzószálas villanykörte feltalálója, Thomas Alva Edison félt a sötétben? S ő volt az, aki éppen 135 éve, 1880. január 27-én szabadalmaztatta az elektromos izzólámpát. A világítótestet egy szénszál képezte, amely légmentes üvegburában izzott.

A Menlo Park varázslójaként Edison számos találmány kiötlője volt. Kora legszorgalmasabb feltalálójának tartották, mivel 1093 szabadalom kapcsolódik a nevéhez. Nem mindegyik találmánya teljesen új, néhányat munkatársai ötleteiből fejlesztett tovább. Volt olyan négyéves időszaka, amikor 300 találmányt jelentett be, vagyis ötnaponta egyet.

Egy legenda szerint rájött, hogy ihletet a találmányaihoz álom és ébrenlét határán kap. Így kidolgozott egy módszert: két acélgolyóval a két kezében leült egy székre, a két keze alá két vaslábost helyezett, majd elaludt. Amint elaludt, kiesett a kezéből a két golyó, bele a vödörbe, amely éktelen zajt keltett. Erre Edison felébredt és leírta azt, ami eszébe jutott. Így keletkezhetett talán az izzószálas égő terve is…

Kis humorral mondhatjuk: a neve is sugallja magyarul, hogy „alva” találta ki a találmányait, miközben félt a sötétben.

A sors fintora, hogy 130 évvel később, 2009-től energiahatékonysági és öko szempontok miatt elkezdték kivonni a forgalomból a hagyományos „villanykörtéket”, „égőket”, hivatalos nevükön izzólámpákat. Mára már csak elvétve találunk egy-két 25 Wattos izzót a boltok polcain.

Helyébe energiatakarékos izzók, fémhalogén izzók, fénycsövek, kevertfényű izzók, LED fénycsövek, LED izzók kerültek.

Utóbbiak már a LED falba építve teljesen elvarázsolnak bennünket a tehetségkutatók háttér installációiként. (Forrás: https://montazsmagazin.hu/felt-sotetben/)

A Tungsram az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 

Egger Béla és Tsa. Huszár utcai cégéből jött létre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban, majd Váci úti telephelyére 1901-ben költözött. Aschner Lipót igazgató nevéhez fűződik a TUNGSRAM és a T a körben védjegyek bejegyeztetése 1909-ben. E budapesti (eredetileg újpesti) gyárnak a kutató laboratóriumában - főleg a két világháború között - több kutató az erősáramú elektrotechnikához nem kapcsolódó területeken is jelentős eredményeket ért el. 

Az izzólámpa elterjedését alapvetően befolyásolta az, hogy ez a gyár 1906-ban megvásárolta Just Sándornak és a horvát származású Franjo Hanamannak a volfrámszál előállítására vonatkozó szabadalmát, és megkezdte az izzó gyártását. A későbbiekben újabb szabadalmakkal továbbfejlesztett izzólámpa az egész világon elterjedt, ami a gyár jelentős fejlődését hozta magával.

(A Tungsram szó két szó egyesítéséből származik: a volfrám angol nevének, a tungsten szónak, és a német Wolfram szónak az egyesítéséből.) (Forrás: wikipedia)

Mátészalka a Fény városa

A mai Magyarországon elsőként, 1888-ban Mátészalkán gyulladt ki az elektromos közvilágítás és az első villamosított lakóház is itt volt.

Az 1888- as évszám jelzi a mátészalkai Kossuth u. 16. számú ház villamosítását, de jelentheti a község (ma város), sőt az ország villamosításának kezdetét is. A ház valamikori tulajdonosa a Schwartz család. E család nevéhez fűződik többek között az a jelentős tette: a mai Magyarország határain belül, jóvoltukból Mátészalkán gyulladt ki először az utcai közvilágítás.

A Rákóczi szabadságharc bukása után szinte elnéptelenedett  szatmári földekre Károlyi gróf román, sváb és zsidó telepeseket hozatott. Az 1700-as évek első felében letelepült, s nagy valószínűséggel Pozsonyból ideszármazott askenáziak egy része Mátészalkára költözött. A terménnyel is kereskedő zsidók tőkéje lett az alapja a későbbi ipari-kereskedelmi vállalkozásoknak.

Villamosítás Mátészalkán

Így alapította meg a település első gyáriparának első darabját Schwartz Mór, aki később testvérével Jakabbal együtt irányította a Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaságot. A szeszgyárat, gőzmalmot és olajütőt magába foglaló telep később hatalmasra duzzadt: szeszfinomító, szabadraktár, rum-likör és pálinkaraktár is létesült, melyhez külön iparvágányt is építettek. Később mezőgazdasági bérletek formájában hatalmas mezőgazdaságot is kialakítanak az ipar mellé. A Szalkai (Schwartz) család nevéhez fűződik iskola, és kórház alapítása is.  Számos híresség – a politika és az – irodalom-művészet sok nagyja  - fordult meg házaikban.

Ritka elismerés övezte e család tevékenységét. 1887-ben Mór halálát követően Ferenc József császár és király a hazai gazdászat és ipar, de különösen a közjólét előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet szalkai előnévvel díjmentesen adományozta Schwartz Jakabnak és minden utódjának.Azonban a méltán elnyert a méltán elnyert nemesi rang, a katolikus hitre térés és a jótettek sem mentesítették 1944 tavaszán az utódokat az Auschwitzba hurcolástól és a megsemmisítéstől.

A legvalószínűbb feltételezés az, hogy Szalkai nevet is felvett Schwartz Mór az 1880-as párizsi világkiállításon meglátta a kor egyik legjelentősebb vívmányát az áramfejlesztő dinamót. 1882-ben Svédországban már meg is vásárolta és ezzel a gyártelep belső céljaira villamos áramot fejlesztettek. Később a malomból kiindulva faoszlopokon a saját lakásáig a Kossuth utca 16. sz. –ig kivezették a villamos energiát és a vezetékeken néhány szénszálas izzót is felszereltek.

 A Kossuth és a Rákóczi utca sarkán ma is áll az a vasoszlop, mely büszkén hírdeti az1888-as villamosítás kezdetét, hogy Budapestet is megelőzve elsőnek Mátészalkán gyulladt ki a villany. (Budapesten egyébként a gázvilágítás volt elterjedve, ezért semmi nem sürgette a villanyvilágítás bevezetését.)

A villamosítás utáni évekről nagyon keveset tudunk. Semmi sem maradt fenn, csak egy-két újságcikk. Ezek is jóformán csak az áramszolgáltatás panaszaival foglalkoznak.

A villamosítással kapcsolatban az első említésre méltó esemény 1911-ben volt, amikor is a város és a villanytelep vezetői közötti hosszú tárgyalások után létrejött szerződéstervezetet a képviselőtestületi közgyűlés elé terjesztették.

E szerint a rt. többek között arra kötelezi magát, hogy a város utcáit és tereit villanyfénnyel megvilágítja és ha szükséges a 46 közvilágítási lámpahelyet 70-re növeli, s ezeknek a holdvilágos estéken is égniük kell. Ha a megvilágítás valamilyen oknál fogva mégis szünetelne, petróleumlámpákkal köteles pótvilágítást adni. A hálózat kiépítéséhez szükséges oszlopokat a város adja és szigorúan bünteti a vezetékek  esetleges rongálóit. A szerződésben azt is kimondják, hogy a község a telepet az első tizenöt évben nem válthatja meg, de utána bármikor.

Az I. világháború után Mátészalka megyeszékhely lett. Sok erdélyi menekült telepedett meg a városban és látványos fejlődési korszak vette kezdetét. A konjunkturális fejlődés együtt járt az új városközpont kialakításával, az építkezések nagy arányú kibontakozásával, újabb és újabb házhely kialakításával. A háborút követő évtizedben a város lakossága 40%-al, lakásállománya 86%-al növekedett.

A villamos üzem nem tudta kielégíteni a növekvő igényeket, ezért az előjáróság úgy intézkedett, hogy a „több lámpával világított lakásokban a villanyégők száma csökkentessék”, mert így a „lángok kikapcsolásával” az új jelentkezők lakásába az áramot be lehet kapcsolni.

A gyártelep és a város között egyre több konfliktus támadt. A községnek nem érte meg, hogy átvegyen egy rosszul működő és drágán termelő üzemet, ahol a fejlesztésre sem volt lehetőség, így 1925-ben felbontották a szerződést a Szalkai Gyárteleppel.

Szerencsére az Ecsedi-láp Lecsapoló Társult már korábban tervbe vett villamos üzeméhez 1925-ben megszavazták, hogy a villamos üzem létesítéséhez állami kölcsönt vegyenek fel. A lápkörnyéki falvak egész Csengerig csatlakoztak az Ecsedről való vételezés tervéhez, így szinte önként adódott, hogy Mátészalka is ezt a megoldást válassza. 1928-ban további 17 községgel együtt Mátészalkára is Ecsedről folyt az áram. A központi telepet a községekkel összekötő összekötő távvezeték, valamint a községekben kiépült elosztó hálózat  hossza  188 km volt. A megindulás éveiben a fogyasztói létszám 1500 körül volt és az áramszolgáltatás elsősorban világítási célokat szolgált.

Ez a megoldás sem volt mindig problémamentes. Ha például magas volt a vízállás nem tudtak villamos energiát fejleszteni, mert szivattyúzni kellett a vizet. 1938-ban a folyamatos villamosenergia-ellátás érdekében külön villamos szivattyú gépcsoportot  építettek be az ecsedi villanytelep gépházába, s ezentúl a vízszivattyúzás idején sem szünetelt a villamosenergia-szolgáltatás.

A térség energiaigénye dinamikusan nőtt, ennek kielégítésére az ecsedi kapacitás kevésnek bizonyult.  Az Ecsedi-láp Társulat 1942-ben szerződést kötött a Kárpáti Villamosművek Rt.-vel és még ebben az évben megépítették a Beregszász és Nagyecsed közötti 55 km hosszú, faoszlopos távvezetéket. Így már ebben az évben Ungvárról érkezett a villamos energia Nagyecsedre.

Mátészalka fejlődését a háborús évek nagymértékben visszavetették. A község lakossága a II. világháború után 9000 főre csökkent. A villanyt  Nagyecsedről kellett volna kapni, de ott nem volt tüzelőanyag, a távvezeték pedig megrongálódott. 1945-ben két hónapos áramszünet után indult újra az áramszolgáltatás egészen 1946. augusztus 1-ig. Ekkor új szerződést kötöttek a Masinoimport  - mint eladó és az Ecsedi-láp Társult, mint vevő között. Ez a villamosenergia-mennyiség elegendő volt a térség ellátására és 1948. januártól az ecsedi telepen már nem is termeltek áramot.

Ilyen előzmények után került sor az üzem államosítására 1948, május 21-én. Ezzel a ténnyel lezárult a villamosítás történetének első, de sok nehézséget felölelő korszaka. Nagy volt ez az út, mely a kezdetleges helyi villanyteleptől a távvezeték elosztórendszerig tartott és a mécsvilágot felváltotta a villanyfény. Forrás: http://www.szatmarimuzeum.hu/a-muzeumrol/villamositas-tortenet

Negyedik kihívás: a félelemtől - Mátészalkáig

 

Harmadik kihívásra: a kokárdától - a hangsebességig egy láncolat

 

kokárda → nemzeti színű zászló → zászló, vagy lobogó → zászló lobogás hangja → Kármán Tódor örvény → hangrobbanás →hangsebesség

Kifejtés:

Kokárda

Szendrey Júliának köszönhető

1848. március 15-én Júlia varrta és tűzte fel az első kokárdát férje, Petőfi Sándor mellére. Saját maga számára nemzeti színű főkötőt varrt. 

„ki hazafinak tartja magát nemzeti szín pántlikábul rósát visel, mely pántlika zöld, veres és fejérszínű tarka”  – Csóka Péter öccséhez, 1848. március 21.

 

A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

A veres, fehér és zöld színű bokréta színeivel – amelyek a 16. század második felétől kezdődően az ősi magyar színek- készült szalagot körbehajlítják, és ott, ahol összeér, varrással rögzítik. Így egy kör alakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amelyhez – már az 1848-49-es években is – lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. (Forrás: Wikipédia)

Mi a különbség zászló és lobogó között? 

A zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű, illetve mintájú vászondarab, mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.

A lobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve.

 

A zászló alakja általában téglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták, és különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.). A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolór (a francia eredetű szó jelentése „három színű”), ilyen a francia-, az olasz- és a magyar zászló is.

Lobogó a Nemzeti Múzeum lépcsőjén

Magyarország zászlaja

Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és a vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékokon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, majd erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

Miért is lobog a zászló?

Erős szélben zászlók hangosan lobognak. Robajok sora töri meg a csendet. A régi időkben a harci lobogó hangja erőt adott a csatába induló vitézeknek, és félelmet keltett az ellenségben. A zászlórúd mögött olyan örvények alakulnak ki, melyeket egy magyar tudós, Kármán Tódor tanulmányozott.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül, az áramlásba tett akadály zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek.

Az akadály mögött kialakuló örvények folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő. Hasonló jelenséget láthatunk egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban.

 kármán tódor örvény

A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet egy “marslakóról”, Kármán Tódorról neveztek el.

Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények annyira felgyorsíthatják a zászló vásznát, hogy az ostorcsattogáshoz hasonlóan kis hangrobbanások keletkezhetnek. Ennek a hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség itt is megtekinthető és meghallgatható.

A fizikában hangrobbanásnak nevezik azt az akusztikai jelenséget, amely egy gáztérben a gázra jellemző hangsebességnél gyorsabban haladó tárgy által keltett hullámok konstruktív szuperpozíciója okoz. Ilyen hatást kelt például a légkörben haladó szuperszonikus repülő, a csattanó ostor, de hasonló jelenség a villámláskor hallható égzengés is.

A hangrobbanás lökéshullámai a repülőgép után kúpszerűen terjednek, majd a sárga vonallal jelzett részen érik el a talajt. (wikipedia)

Harmadik kihívás: a kokárdától - a hangsebességig

 

Második kihívásra: a hajhagymától - a "nők a világűrben"-ig egy láncolat

 

hajhagyma → hajszál → női és férfi haj → hajhullás → hajvágás, hajrögzítés → hajlakk, az űrhajózás találmánya → a nők a világűrben

Kifejtés 4000 karakterben:

HajHagymától az ŰrHölgyekig

A fejbőr legfelső szövetrétege a [hám], ez alatt helyezkedik el az irha, s az ebbe mélyedő [hajgyökér]ből nő ki a [hajszál]. A hajgyökér - vagy szőrtüsző - a hajszálnak az a része, mely a bőrfelszín alatt helyezkedik el. A hajgyökér legalsó, kiszélesedő szakasza a hajhagyma. 

 

A hajhagymába alulról betüremkedő rész a kötőszövetes állományú hajszemölcs (papilla), melyhez a hajképző sejteket tápláló vérerek és idegek futnak. A hajszemölcs felső részénél találhatók a gyors osztódásra képes, keratintermelő mátrixsejtek.

A hajban már sem erek, sem idegek nincsenek, így teljesen élettelen, nem érez, nem fáj. Csupán a hajszálak finom mozgását érzékelhetjük, amit a hajszemölcs beidegzése és a szőrtüsző körüli speciális érző idegvégződések közvetítenek.

 Az emberi hajszál átlagosan havi 2-3 centimétert nő.

 A hajhagymák vitamin- és nyomelem hiánya hajhulláshoz, töredezett vagy éppen túl zsíros hajhoz vezethet. A hajszál elvesztése nem egyenlő a hajhagyma pusztulásával, tehát ha sikerül a hajhagymát életre kelteni, akkor újra képes lesz hajszálat növeszteni.

A haj vegyi úton történő kezelése, nem megfelelő hajápoló termékek használata, dauer, szőkítés, festés stb. szintén a hajhagymák pusztulását eredményezhetik.

Hajtápláló vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek:

Az A-, B-, C-, E- és H-  vitamin, valamint vas, cink, jód, réz, szelén, kalcium, magnézium, foszfor, kén, kálium, folsav és mangán megfelelő mennyiségű bevitelével gondoskodhatunk a hajhagymák egészséges működéséről.   

 

Egy hajhagyma 3-5 évig él, és 20 alkalommal képes új életciklust indítani, ami 60-100 évet jelent a fejtetőn. Megléte a szervezetben meglévő egyensúlytól függ, gondoskodjunk róla!

 

A haj szerkezete

A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3% víz. Rétegei a külső hámréteg, a cuticula; a középső hajkéreg, a cortex; és a belső hajbél, a medulla.

A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj fényes, és selymes, de ha megsérül, akkor a haj töredezett, fénytelen és száraz lesz.

A haj rugalmasságáért és erősségéért a keratinszálakból felépülő hajkéreg felel.

A hajbélnek az a feladata, hogy összekösse a hajgyökeret és a külső részt, biztosítva az átjárást és szellőzést.

Más szempontból a haj két részből áll: az élő hajgyökérből, és az élettelen hajszálból.

A hajgyökér alsó része kiszélesedik, ez a hajhagyma. Ebben ül a hajszemölcs. Fölötte találhatók azok a sejtek, amik a hajszálat termelik. Ezek a mátrixsejtek gyors osztódásra képes alapsejtek.

A gyökér felső részén mirigyek termelik a haj zsírozására és a fejbőr kiszáradásának megakadályozására a faggyút. Alattuk hajmerevítő izmok csatlakoznak a hajgyökérhez.

A haj életciklusa három szakaszból áll: a növekedési, az átmeneti, és a nyugalmi fázisból.

A 2-6 évig tartó növekedési fázisban a hajszál naponta 0,3-0,5 mm-t nő; a növekedést betegségek, és tápanyaghiány lassíthatja. A nők haja gyorsabban nő, mint a férfiaké. Egy ember hajszálainak úgy 85%-a van ebben a fázisban. A növekedési fázisban a haj közvetlen kapcsolatban áll a belső környezettel, azaz a vérrel, a nyirokfolyadékkal és a sejteken kívüli folyadékokkal. Amint a haj növekedése közben eléri a fejbőr felszínét, a külső rétegei megszilárdulnak, magukba zárva a kialakulásuk során felhalmozódott metabolikus anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket, méreganyagokat). Ez a biológiai folyamat egyfajta lenyomatot és tartós "állapotleírást" biztosít a szervezetben végbement anyagcsere tevékenységről és a fém- illetve toxintartalomról. A hajszálat elszarusodott mátrixsejtek alkotják.

A két-három hetes átmeneti fázisban a haj növekedése megáll. A hajhagyma nem kap több tápanyagot, a felszínre kerül, és elsorvad. A hajszálak 1-3%-a van ebben a szakaszban.

A három hónapos nyugalmi fázisban a hajgyökér működése szünetel. A hajhagyma elszarusodik, és elhal. A szakasz végén a hajgyökér új hajhagymát hoz létre, ami újabb hajszálat kezd növeszteni. Az új hajszál kitolja a régit. Egy ember hajának körülbelül 15%-a várakozik ebben az állapotban.

Az embriók haja már a 9. héten fejlődésnek indul, de a szőrtüsző és a szőrszál csak a 3-4. hónapra alakul ki teljesen. A babák néhány centiméteres hajjal születnek (piheszőrzet, lanugo). A gyerekek hajában nincs velő (vellus).

A haj a harmincas években kezd ritkulni. Az őszülés a negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb. A férfiak előbb kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. Náluk az őszülés a szakállukon és a halántéktájékukon kezdődik.

Hajviselet

Megjelenésünk egyik meghatározó eleme a hajviseletünk, sok minden múlik azon, hogy sikerül-e kiválasztani és megvalósítani az egyéniségünkhöz passzoló frizurát.

A magyar hajviselet többször is változott a történelemben. Sokáig hosszú hajat viseltek mind a nők, mind a férfiak. Férfiaknál a rövid haj a 19. század közepétől jött szokásba. A szakáll sokáig nemesi kiváltság volt; 1848 után az idősebb férfiak növesztettek szakállt. A magyar férfi gondosan ápolta bajszát. A néphit a női hajnak varázserőt tulajdonított, ezért az asszonyok nem hordhatták szabadon hajukat. Kontyba kötve főkötő alá rejtették. A lányok rendszerint befonták; a fonatok száma koronként és vidékenként változott. Csak ünnepnapokon hagyták kibontva. A lányok fejdísze a szüzeket megillető párta volt. Ha egy lány elvesztette szüzességét, akkor szégyenszemre le kellett vetnie díszét.

A hajviselet kommunikációra is szolgál. A múltban a hajviselet jelezte az emberek hovatartozását, társadalmi helyzetét, származását. Csak az előkelők hajviselete követte a divatot. A hagyományos társadalmak felbomlása miatt ma sokkal szabadabban választhatjuk meg hajviseletünket, mint korábban.

Nem kell a hajat évekig növeszteni, hogy hosszú legyen. Kelet-európai és ázsiai nők levágott hajából meg lehet hosszabbíttatni. A hosszabbítást ugyanolyan színűre festik, mint a saját hajat. A 21. században már elfogadottá vált, hogy a férfiak is hosszú hajat hordjanak, akár összefogva, akár leengedve.

Kopaszodás

Minimális mértékben mindenkinek hullik a haja. A normálisnak mondható hajhullás hátterében a hajváltás természetes folyamata áll. Kórosnak akkor tekinthető a hajvesztés, ha a kihullott hajszálak mennyisége több mint 60-80 hajszál, és nem követi az új hajszálak növekedése. Ebben az esetben folyamatos hajritkulás figyelhető meg.

A hajhullás számtalan okra vezethető vissza, ennek megfelelően többféle hajhullástípust különböztetünk meg.

A leggyakoribb okok, melyekre a hajhullás kialakulása visszavezethető: vashiány, hormonális problémák (A hajhagymák DHT érzékenysége), pajzsmirigybetegség, hiányos táplálkozás, gyulladásos gócok, gyógyszerek mellékhatása, fejbőrbetegségek,  (wikipedia)

Hajrögzítés

Hajrögzítésre, hajzselét és hajlakkot haszálnak. Ezek kifejlesztéséhez sokban hozzájárult az űrtechológia is.

A kihulló haj az elektródák közt rövidzárlatot okozhat.

Még az én gyerekkormban is cukrosvizet használt anyukám a hajrögzítéshez.

A városi legenda szerint, Tyereskova haját ezért vágták kopaszra űrbe indulása előtt. De az amerikai űrhajósnőknek már addigra kifejleszették a hajlakkot.

Mostani ŰrHölgyeknek már nem is kell erre tekintettel lenniük, hiszen az elektródák fokozottan tokozottak… J

Íme egy hajmosás az űrben:

https://youtu.be/uIjNfZbUYu8

Második kihívás: a hajhagymától - a "nők a világűrben"-ig

 Második kíhívás: 2021. 03.08. - a Nőknapja okán....

Első kihívásra - Ádám teremtésétől - a számítógépig - Szent Antal-láncok

Vizuális típus vagyok, így Ádám teremtéséről nekem egy freskó képe jelenik meg, amin az Úr átnyúl az Univerzum tetején és mutatóujjával megérinti Ádám még élettelen testét. 

Ez a freskó pedig a Sixtus kápolna mennyezetének központi jelenete, melyet Michelangelo festett.

„II. Gyula 1508-ban megbízta Michelangelót azzal, hogy IV. Szixtusz pápa egykori vatikáni házi kápolnájának falait freskókkal ékítse. Bár Michelangelo erősködött, hogy ő szobrász és nem festő, fiatal kora óta nem festett freskót, a pápát nem lehetett eltéríteni akaratától. Végül megegyeztek: II. Gyula abba, hogy a művész azt fest, amit akar, Michelangelo pedig abba nyugodott bele kissé duzzogva, hogy kifesti a mennyezetet. Mivel a freskófestésben nem volt nagy jártassága, firenzei festőket hívott segítségül. De csakhamar el is küldte őket, mert nem tűrt meg senkit maga mellett munka közben. Így szinte egyedül festette meg négy év alatt a világ legnagyobb mennyezetképét, mely a legnagyobb dicsőséget szerezte neki a kortársak szemében. A hagyomány szerint senkit nem engedett be a kápolnába, amíg a munka tartott, maga a pápa is csak titokban nézhette meg a készülő művet. 1512-ben, Mindenszentek napján leplezték le a freskót, és attól a naptól fogva csodájára járnak az emberek.” (wikipédia)

Michelangelo Buonarroti – (IPA: mikeˈlanʤelo bwɔnarˈrɔːti), teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak.

Bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. Művészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának művészetétől: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia, amely Leonardo da Vinci vagy Raffaello műveit jellemzi. Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, arra késztette, hogy keserűségét szobraiban, verseiben örökítse meg. Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében.

Az első igazán fertőző számítógép vírus, az 1992-es Michelangelo több mint tízezer számítógépet tett tönkre. A Microsoft Windows terjedésével párhuzamosan az 1990-es évek közepétől a legtöbb vírust erre az operációs rendszerre írták.

1991 áprilisában fedezték fel először Új-Zélandon. Nevét arról kapta, hogy március 6-án, pénteken, Michelangelo születésnapján aktivizálta magát, egy héttel a március 13-i péntek előtt.

Számítógép története

 

 

Első kihívás: Ádám teremtésétől – a számítógépig

Szent Antal-lánc kihívás – 2021.03.01.

SZENT ANTAL-LÁNC – a Montázsmagazin szellemi társasjáték-kihívása

A SZENT ANTAL-LÁNC, amit más néven FUTÓTŰZ KOMMUNIKÁCIÓNAK* is neveznek. Hogyan is működik ez?

Umberto Eco: A Foucault-inga című regényében találtam meg a jó példamesét hozzá. Íme:

„Tapasztalatot, tudást halmoztam fel, és nem dobtam ki semmit. Mindent kicéduláztam. A céduláimat nem vittem számítógépre (a komputerek épp akkortájt kerültek piacra, Belbo úttörőnek számított), kézműves eszközökkel dolgoztam, de keresztmutatókkal ellátott, puha kartonlapokból én is létrehoztam azért egy memóriafélét. Kant→ködelmélet→Laplace… Kant→Königsberg→Königsberg hét hídja→topológiai teorémák… Kicsit úgy, mint amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platónig.

Lássuk csak: kolbász → disznó → sörte → ecset → manierizmus → idea → Platon.

Gyerekjáték. A legolcsóbb kéziratból is ki tudtam csikarni vagy húsz cédulát a maga Szent Antal-láncába. Szigorú alapelv szerint dolgoztam, úgy, ahogy – szerintem – a titkosszolgálatok is: egyik információ sem jobb a másiknál, az a fő, hogy mind meglegyen, s hogy azután megkeressem az összefüggéseket. Összefüggések mindig akadnak, ha tényleg meg akarja találni őket az ember.”

A JÁTÉK LÉNYEGE:

Hétről hétre adunk meg szó-fogalompárokat, amelyben az egyik szótól-fogalomtól a másikig minél rövidebb logikai láncolattal kell eljutni.

Majd maximum 4000 karakterben leírni a láncolat minden láncszemének ismérveit és azt, ahogyan illeszkedik az előtte és utána levő láncszemekhez.

Ezzel a módszerrel korábban pl. magam Egy gazdag ember nyaralásától – A dolgok önköltségének Thoreau-féle elemzésig jutottam el, miközben a Krízispont című filmen elmélkedtem néhány éve.

De hasonlóan jutottam el a Csokoládé témáját feldolgozva öt lépésben Az aztékok Tollaskígyójától Gombóc Artúrig a Montázsmagazinban.

A legfrappánsabb Szent Antal-lánc esszéket „virtuális oklevéllel” és a Magazinban való megjelenéssel díjazzuk!

Az esedékes heti szó-fogalompárokat , minden hétfőn reggel tesszük közzé: a Montázsmagazin.hu oldalon, itt és a Montázsmagazin a Művészekért fb-oldalon.

Szent Antal-láncokat tehát word.doc mellékletként név feltüntetésével várjuk minden héten Vasárnap éjfélig a szent.antal.lanc@gmail.com email címre.

A Szent Antal-lánc módszerrel saját életünk nagy összefüggéseire is rátalálhatunk. Ez lesz a bónusz.

JÁTÉKRA FEL!
MÁRCIUS 1-JÉN KEZDTÜNK!

MONTÁZS MAGAZIN szerkesztősége és Antalffy Yvette – a játék ötletgazdája

*Futótűz kommunikáció

„A 21. századi informatikai technológia visszatért egy ősi, a modern tömegkommunikáció előtti korban sokfelé elterjedt, de nyomokban azóta is fennmaradt jeladási, kommunikációs módhoz, saját terminusommal a „futótűz-” vagy „pontról pontra-” kommunikációhoz.

Ennek nyomai az ókori és középkori fejlett híradási módszerekhez vezetnek vissza. Feltételezések szerint a középkori Magyarországot behálózták a látó- és hallótávolságra elhelyezkedő híradó és hírvevő őrszemek (mai névemlékei ennek az úgynevezett Látó-hegyek), akik a híreket a lovaknál sebesebben, tehát pontról pontra kommunikációval, akár néhány óra alatt, több száz kilométerre tudták közvetíteni. Az egykor nyilván hivatalosan megszervezett híradó szolgálat mellett számos igen hatékony, napjainkig élő nem hivatalos akusztikus és vizuális jeladó-jelvevő kommunikációs rendszert írtak le a néprajztudósok: például a dob-, kürt-, gesztus-, fényjel- vagy kútgémnyelvet.

A „futótűz-kommunikáció” emlékeztet a lánclevelekre (szerencselánc, Szent Antal-lánc, képeslapküldés), amelyeket babonás okból kell(ett) hagyományos postával vagy újabban villámpostával (interneten) továbbküldeni (ezekben főként a továbbküldés gesztusa, a „futótűz” jelleg az érdekes, no meg némelykor némi piramisjáték-hatás is felbukkant, például korábban a pénzküldés). (forrás: Magyar Nyelvőr – 128. évfolyam 1. szám, 2004. január–március)

HOGYAN FOGJON HOZZÁ?

SZÓPÁROK HÉTRŐL-HÉTRE

PÉLDA SZENT ANTAL-LÁNC

Hozzászólások