hajhagyma → hajszál → női és férfi haj → hajhullás → hajvágás, hajrögzítés → hajlakk, az űrhajózás találmánya → a nők a világűrben
Kifejtés 4000 karakterben:
HajHagymától az ŰrHölgyekig
A fejbőr
legfelső szövetrétege a [hám], ez alatt helyezkedik el az irha, s az ebbe
mélyedő [hajgyökér]ből nő ki a [hajszál]. A hajgyökér - vagy szőrtüsző - a
hajszálnak az a része, mely a bőrfelszín alatt helyezkedik el. A hajgyökér
legalsó, kiszélesedő szakasza a hajhagyma.
A hajhagymába alulról betüremkedő rész a kötőszövetes állományú
hajszemölcs (papilla), melyhez a hajképző sejteket tápláló vérerek és idegek
futnak. A hajszemölcs felső részénél találhatók a gyors osztódásra képes,
keratintermelő mátrixsejtek.
A hajban már sem erek, sem idegek nincsenek, így teljesen
élettelen, nem érez, nem fáj. Csupán a hajszálak finom mozgását érzékelhetjük,
amit a hajszemölcs beidegzése és a szőrtüsző körüli speciális érző
idegvégződések közvetítenek.
Az emberi hajszál átlagosan
havi 2-3 centimétert nő.
A hajhagymák vitamin- és
nyomelem hiánya hajhulláshoz, töredezett vagy éppen túl zsíros hajhoz vezethet.
A hajszál elvesztése nem egyenlő a hajhagyma pusztulásával, tehát ha sikerül a
hajhagymát életre kelteni, akkor újra képes lesz hajszálat növeszteni.
A haj vegyi úton történő kezelése, nem megfelelő hajápoló termékek
használata, dauer, szőkítés, festés stb. szintén a hajhagymák pusztulását
eredményezhetik.
Hajtápláló vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek:
Az A-, B-,
C-, E- és H- vitamin, valamint vas,
cink, jód, réz, szelén, kalcium, magnézium, foszfor, kén, kálium, folsav és
mangán megfelelő mennyiségű bevitelével gondoskodhatunk a hajhagymák egészséges
működéséről.
Egy
hajhagyma 3-5 évig él, és 20 alkalommal képes új életciklust indítani, ami
60-100 évet jelent a fejtetőn. Megléte a szervezetben meglévő egyensúlytól
függ, gondoskodjunk róla!
A haj szerkezete
A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3% víz. Rétegei a
külső hámréteg, a cuticula; a középső hajkéreg, a cortex; és a belső hajbél, a
medulla.
A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék
alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj
fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj
fényes, és selymes, de ha megsérül, akkor a haj töredezett, fénytelen és száraz
lesz.
A haj rugalmasságáért és erősségéért a keratinszálakból
felépülő hajkéreg felel.
A hajbélnek az a feladata, hogy összekösse a hajgyökeret és
a külső részt, biztosítva az átjárást és szellőzést.
Más szempontból a haj két részből áll: az élő hajgyökérből,
és az élettelen hajszálból.
A hajgyökér alsó része kiszélesedik, ez a hajhagyma. Ebben
ül a hajszemölcs. Fölötte találhatók azok a sejtek, amik a hajszálat termelik.
Ezek a mátrixsejtek gyors osztódásra képes alapsejtek.
A gyökér felső részén mirigyek termelik a haj zsírozására és
a fejbőr kiszáradásának megakadályozására a faggyút. Alattuk hajmerevítő izmok
csatlakoznak a hajgyökérhez.
A haj életciklusa három szakaszból áll: a növekedési, az
átmeneti, és a nyugalmi fázisból.
A 2-6 évig tartó növekedési fázisban a hajszál naponta
0,3-0,5 mm-t nő; a növekedést betegségek, és tápanyaghiány lassíthatja. A nők
haja gyorsabban nő, mint a férfiaké. Egy ember hajszálainak úgy 85%-a van ebben
a fázisban. A növekedési fázisban a haj közvetlen kapcsolatban áll a belső
környezettel, azaz a vérrel, a nyirokfolyadékkal és a sejteken kívüli
folyadékokkal. Amint a haj növekedése közben eléri a fejbőr felszínét, a külső
rétegei megszilárdulnak, magukba zárva a kialakulásuk során felhalmozódott
metabolikus anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket, méreganyagokat). Ez a
biológiai folyamat egyfajta lenyomatot és tartós "állapotleírást"
biztosít a szervezetben végbement anyagcsere tevékenységről és a fém- illetve
toxintartalomról. A hajszálat elszarusodott mátrixsejtek alkotják.
A két-három hetes átmeneti fázisban a haj növekedése megáll.
A hajhagyma nem kap több tápanyagot, a felszínre kerül, és elsorvad. A
hajszálak 1-3%-a van ebben a szakaszban.
A három hónapos nyugalmi fázisban a hajgyökér működése
szünetel. A hajhagyma elszarusodik, és elhal. A szakasz végén a hajgyökér új
hajhagymát hoz létre, ami újabb hajszálat kezd növeszteni. Az új hajszál
kitolja a régit. Egy ember hajának körülbelül 15%-a várakozik ebben az
állapotban.
Az embriók haja már a 9. héten fejlődésnek indul, de a
szőrtüsző és a szőrszál csak a 3-4. hónapra alakul ki teljesen. A babák néhány
centiméteres hajjal születnek (piheszőrzet, lanugo). A gyerekek hajában nincs
velő (vellus).
A haj a harmincas években kezd ritkulni. Az őszülés a
negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb. A férfiak előbb
kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. Náluk az őszülés a szakállukon
és a halántéktájékukon kezdődik.
Hajviselet
Megjelenésünk egyik meghatározó eleme a hajviseletünk, sok
minden múlik azon, hogy sikerül-e kiválasztani és megvalósítani az
egyéniségünkhöz passzoló frizurát.
A magyar hajviselet többször is változott a történelemben.
Sokáig hosszú hajat viseltek mind a nők, mind a férfiak. Férfiaknál a rövid haj
a 19. század közepétől jött szokásba. A szakáll sokáig nemesi kiváltság volt;
1848 után az idősebb férfiak növesztettek szakállt. A magyar férfi gondosan
ápolta bajszát. A néphit a női hajnak varázserőt tulajdonított, ezért az
asszonyok nem hordhatták szabadon hajukat. Kontyba kötve főkötő alá rejtették.
A lányok rendszerint befonták; a fonatok száma koronként és vidékenként
változott. Csak ünnepnapokon hagyták kibontva. A lányok fejdísze a szüzeket
megillető párta volt. Ha egy lány elvesztette szüzességét, akkor szégyenszemre
le kellett vetnie díszét.
A hajviselet kommunikációra is szolgál. A múltban a
hajviselet jelezte az emberek hovatartozását, társadalmi helyzetét,
származását. Csak az előkelők hajviselete követte a divatot. A hagyományos
társadalmak felbomlása miatt ma sokkal szabadabban választhatjuk meg
hajviseletünket, mint korábban.
Nem kell a hajat évekig növeszteni, hogy hosszú legyen.
Kelet-európai és ázsiai nők levágott hajából meg lehet hosszabbíttatni. A
hosszabbítást ugyanolyan színűre festik, mint a saját hajat. A 21. században
már elfogadottá vált, hogy a férfiak is hosszú hajat hordjanak, akár összefogva,
akár leengedve.
Kopaszodás
Minimális mértékben mindenkinek hullik a haja. A normálisnak
mondható hajhullás hátterében a hajváltás természetes folyamata áll. Kórosnak
akkor tekinthető a hajvesztés, ha a kihullott hajszálak mennyisége több mint
60-80 hajszál, és nem követi az új hajszálak növekedése. Ebben az esetben
folyamatos hajritkulás figyelhető meg.
A hajhullás számtalan okra vezethető vissza, ennek
megfelelően többféle hajhullástípust különböztetünk meg.
A leggyakoribb okok, melyekre a hajhullás kialakulása
visszavezethető: vashiány, hormonális problémák (A hajhagymák DHT érzékenysége),
pajzsmirigybetegség, hiányos táplálkozás, gyulladásos gócok, gyógyszerek
mellékhatása, fejbőrbetegségek,
(wikipedia)
Hajrögzítés
Hajrögzítésre, hajzselét és hajlakkot haszálnak. Ezek
kifejlesztéséhez sokban hozzájárult az űrtechológia is.
A kihulló haj az elektródák közt rövidzárlatot okozhat.
Még az én gyerekkormban is cukrosvizet használt anyukám a
hajrögzítéshez.
A városi legenda szerint, Tyereskova haját ezért vágták
kopaszra űrbe indulása előtt. De az amerikai űrhajósnőknek már addigra
kifejleszették a hajlakkot.
Mostani ŰrHölgyeknek
már nem is kell erre tekintettel lenniük, hiszen az elektródák fokozottan
tokozottak… J
Íme egy hajmosás az űrben:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése