a káosz → káosz és kozmosz → az Univerzum tojása → tojás → tojáshéj feltörése → barlangsír előtti kő elhengerítése → a feltámadás
Káosz elmélet
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (lásd pillangóhatás). A sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük. A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Determinisztikus voltuk ellenére a kaotikus rendszerek állapotjelzői elsősorban statisztikus módszerekkel írhatóak le.
A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.
Klasszikusan a káoszelmélet a determinisztikus rendszereket tanulmányozza, de létezik a fizikának egy kvantumkáosz-elméletnek nevezett területe, amely a kvantummechanika törvényeit követő nemdeterminisztikus rendszerekkel foglalkozik. (wikipedia)
A ciklikus időszemléletet valló világképekben a világ teljességét, teremtés előtti és teremtés utáni korszakát, korszakait szimbolizálják. A káosz a világmindenség rendezetlen, belső törvények nélküli, teremtést megelőző állapota, amelynek ellentéte a kozmosz, a teremtés során megalkotott világrend, a szabályos törvények szerint működő univerzum. Míg a káoszt, amely lehet az élet előtti vagy utáni állapot, az oksági viszonyokat kizáró véletlenszerűség, sötétség, üresség vagy formátlanság jellemzi, addig a kozmosz az élet színtere, az egységes egészként működő, térben és időben behatárolt világmindenség képe.
A kozmoszt a rend és a fény; tökéletesség, harmónia és termékenység jellemzi (fény/világosság és sötétség). Létrejötte minden későbbi teremtés archetípusa; az istenek példát adó alkotása; a cselekvés modellje minden lény számára.
• A világ keletkezését vagy megteremtését elbeszélő kozmogonikus mítoszokban gyakran az első, kozmikus méretű ember testrészeiből jön létre a kozmikus rend, amely általában rhárom részre tagolódik (kozmikus ember). A kozmikus rfa is ábrázolhatja a mindenség rendjét. Az ég az istenek és az igaz lelkek lakhelye (Paradicsom), a föld, a közbülső világ, az ember otthona, míg az alvilágban a gonosz lelkek és démonok szenvednek. Az alvilág/Pokol káoszként is megjelenhet.
az Univerzum tojása
Hildegard tojás alakú Univerzum látomásában teljes bolygórendszerünket felfedezhetjük. Középen van a Föld, purgatórium jellegű felhőrétegeivel. Fölötte a két piros félkör a két hajnal-alkony csillag, a Merkúr és a Vénusz, köztük fehér vonal jelzi a Hold kontúrját. A csillagos égbolt felső felében van Naprendszerünk Napja, az igazi szellemi régió kapuja, ami azonban az egész rendszerben csak a Holdnak imponál. E fölött két piros csillag jelzi a Mars-Jupiter régiót. Majd a Szaturnusz minőségét a pokoli, bakacsinfekete" nagy sötét űr jeleníti meg. Tüzei hatására csoportosan tisztuló lelkek fehér kupacai bukkannak elő. Az Univerzum Tojásának külső és belső arany sziromszegélye a romlatlan menny szellemi és isteni részét mutatja. Külső, szellemi részében egy csillag (Uránusz), belső, isteni részében egy hatalmas piros csillag, az igazi Szellemi Nap látható két piros csillag kíséretében. (Ezek a Neptunnak és Plútónak feleltethetők meg - mégpedig egy 12. századból érkező látomásban!). A kódexkép felső szegélyén látható repedés a megnyilvánulatlan világ végtelenségébe átvezető nyílás.
A Tojás
Képen: a világtojás
Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.
Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.
A finn Kalevala így mutatja be a világtojás széttörését:
"Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké,
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé,
Sárgájának felső fele
Fényes nappá fenn az égen,
Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen."
A kereszténységben ott a nyilvánvaló hasonlat: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a madár a tojása héját. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.
Hazánkban avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!
A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották
A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakultak a feliratos tojások. A szöveg név, üzenet, vagy a keresztény jelkép. A díszítést viasszal írják ma is a héjra, amit festés után többnyire eltávolítanak.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.
Forrás: https://netfolk.blog.hu/2013/03/26/husveti_szimbolumok_es_eredetuk
Feltámadás
Forrás: https://montazsmagazin.hu/oromut-eletfilmtoredek/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése